MIT JELENT A STARTUP? EDULAB 1. RÉSZ

Régóta terveztünk számotokra egy edukációs sorozatot, amiből megismerhetitek, hogy miről is szól a startupok világa. Több mint 10 héten keresztül végigvezetünk, a startupok fontosabb módszertanain és részletesen kitérünk arra is, hogy hogyan tudtok befektetéshez jutni induló startup vállalkozásotok számára. Sorozatunk első részéből pedig kiderül, hogy pontosan mi is a startup és mi különbözteti meg egy KKV vállalkozástól. Tartsatok velünk!

 

 

A startup szó bő tíz éve került be a hazai köztudatba, azonban a mai napig gondot okozhat a vállalkozni vágyók számára ennek pontos meghatározása. Természetesen számtalan megközelítése ismert a fogalomnak, így én most csak arra vállalkozom, hogy 300 portfólió startuppal és 20 milliárd forintnyi befektetéssel a hátunk mögött bemutassam, milyen szempontok alapján válogatunk a Hiventures Inkubációs Befektetési Programba érkező ötletek között.

MI AZ  A KKV?

Ahhoz, hogy megértsük a startupokat, kontextusba kell helyeznünk előbb a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) tükrében őket. Egyszerű megfogalmazásban, a KKV az, amivé a startup válni szeretne: egy kialakult piacon, megbízható módon, folyamatosan növekvő bevételekkel működő vállalkozás. A szakszerűbb, uniós KKV meghatározás szerint

“KKV-nak nevezzük a 250 fő alatti foglalkoztatotti létszámú vállalkozásokat, amelyeknek éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió euró.”

Magyarországon a KKV fogalom meghatározást a 2004. évi XXXIV. törvény tartalmazza.

A KKV-k a magyarországi foglalkoztatottak 71%-ának adnak munkát, miközben a vállalatok által előállított hozzáadott érték 54%-át képviselik. A KKV a startuphoz képest egy már létező jogi entitás, amely már létező piacra céloz, azaz korábban más vállalkozók validálták a terméket vagy szolgáltatást, ezáltal nem vállal magas üzleti kockázatot, lassan felívelő növekedési potenciállal rendelkezik, és minden alkalommal ugyanannyiba kerül előállítani termékét vagy szolgáltatását, alkalmazkodva a lokális sajátosságokhoz.

MI AZ A STARTUP?

A startup olyan buzzword, divatos frázis, amely évtizedek óta jelen van a nemzetközi technológiai és befektetési világban, de csak az elmúlt években került az érdeklődés középpontjába Magyarországon. A startup olyan kevésbé megfogható dolgok összessége, mint az ötletbe vetett hit, a jövőbe vetett bizalom, és egy álomba történő befektetés.

Tehát a startup esetében nem feltétlenül beszélünk még bejegyzett cégről, hiszen egy ötlet, egy innovatív üzleti modell, piaci validáció, avagy az ötletet megerősítő visszajelzések összessége is megtestesítheti a fogalmat. Azonban, ha alapítótársakat és befektetőket keres egy ötletgazda, fontos tisztában lennie ennél egzaktabb feltételekkel is, amelyeket a befektetők vizsgálni szoktak.

A startup tömören:

  • Innovatív
  • Skálázható
  • Nemzetközi piacra célzó
  • Nagy kockázatot vállaló

… üzleti vállalkozás. Mit is jelentenek esetünkben a fenti fogalmak?

INNOVATÍV

A startupok DNS-ében foglalt egyik legerősebb tulajdonság, hogy új terméket, szolgáltatást, üzleti modellt hoznak létre, ezáltal eddig nem létező ökoszisztémát kezdenek el felépíteni. Ugyanakkor a startup sikerek csak részben köszönhetőek az új technológiák és üzleti megközelítések alkalmazásának. Bár a technológiák hozzáférhetősége csökkenti egy startup elindításának “beülési költségeit”, viszont, ahogy mondani szoktuk, az ötlet csak 1%-ot, a kivitelezés 99%-ot ér a siker felé vezető úton.

A startupok esetében különösen fontos, hogy a csapattagok képesek legyenek a gyorsan változó piaci környezetben reagálni a váratlan szituációkra, és gyorsan adaptálódjanak a megváltozott körülményekhez. Ki gondolta volna pár évvel ezelőtt, hogy egyszer ár összehasonlító oldal megtekintését követően foglalunk jegyet külföldi utazásainkhoz egy applikációban, és idegenek lakásában tudunk szállást foglalni a hotel árak töredékéért, majd a reptérről taxi helyett appon rendelt magánszemélyek autóival utazhatunk a szállásunkhoz, és a telefonunkon található virtuális bankkártyával fizethetünk a bankoknál kedvezőbb tranzakciós díjakkal. A tengerparton pedig egy e-kereskedelmi oldalon vásárolt e-könyvet olvasunk és az ízlésünk alapján finomhangolt streamelt zenét hallgatunk, este pedig a mobilunkon található virtuális kártyával bérelt elektromos közösségi robogóval megyünk vacsorázni. Ezek az innovatív ötletek nemcsak formabontó jellegük, hanem gyors alkalmazkodó képességük és professzionális megvalósításuk miatt is válhattak életünk részévé.

SKÁLÁZHATÓ

A skálázhatóság a befektetői fogalomtárban annyit tesz, hogy az ötletből a prototípus kifejlesztéséig vagy megépítéséig vezető út ugyan drága (emiatt is szükséges befektető partner bevonása), viszont az elkészül termék sokszorosítása és üzemeltetése már egyre csökkenő költségekbe kerül.

Ez azt is jelenti, hogy globálisan értékesíthető anélkül, hogy minden esetben újra létre kellene hozni. Ez az egyik legfontosabb különbség olyan KKV vállalkozásokhoz képest, mint például egy étterem, egy gyártó cég, vagy autókölcsönző vállalkozás, hiszen bár természetesen a rendelési volumenek miatt a beszerzési és beszállítói költségek valamennyivel csökkenhetnek az évek során, a nap végén kimondhatjuk, hogy ugyanannyiba kerül létrehozni a tizedik KKV cégünket, mint amennyibe az első került. Ez pedig határozottan nem startup tulajdonság.

NEMZETKÖZI PIACRA CÉLZÓ

Egy startup céljai között szerepelhet, hogy olyan piaci rést (niche market) találjon, amelyen még nincs más üzleti szereplő, vagy egy már meglévő piacra törjön be diszruptív módon, például egy új üzleti modellel, jobban megírt kóddal, vagy költséghatékonyabban előállított termékkel. Más megközelítésben a startupok olyan üzleti szolgáltatások, amelyek a piaci visszajelzések által folyamatosan finomhangolt, személyre szabott élményekre és a felgyorsult technológiai fejlődésre építenek. Ennek során egy startup a felhasználói igények folyamatos monitorozásával és azokra adott gyors reakciókkal tudnak életben maradni a versenytársi környezetben.

Mindezt pedig a nemzetközi piacra lépés reményében teszik, amely kockázatos, viszont elkerülhetetlen az igazi startup siker érdekében. Amíg tehát egy KKV általában lokális igényeket elégít ki, addig a startup célja, hogy a világ bármely pontján ugyanolyan feltételekkel tudják a vásárlók használni a szolgáltatásait.

NAGY KOCKÁZATOT VÁLLALÓ

Ahogy Eric Ries startup sorozatvállalkozó és könyvszerző fogalmaz,

„A startup egy olyan emberi intézmény, amely arra szerveződött, hogy nagyon bizonytalan körülmények között hozzon létre új termékeket vagy szolgáltatásokat”.

A startupok esetében igaz a mondás, hogy aki időt nyer, életet nyer! Ahhoz, hogy a piacra lépést követően gyors növekedésbe kezdhessen és fennmaradjon egy innovatív vállalkozás, sok kockázatot kell vállalni. Ilyen kockázatok lehetnek, hogy a piaci validáció során érkező visszajelzések miatt stratégiai irányváltásra (pivot) van szükség, amellyel időt és energiát veszít a startup.

Aztán az is kockázat, hogy egy nagyvállalat is megjelenik a színen, és le akarja nyomni pénzzel és erőforrásokkal a startupot. Ha pedig a startup nem tudja teljesíteni a felhasználóknak tett ígéreteit, azzal reputációs kockázatot vállal és bizalmat veszíthet. Az egyik legfontosabb kockázat egy startup esetében, hogy a versenytársai általában már rendelkeznek tőkeerős partnerekkel, így, ha nem lép üzleti kapcsolatba maga is befektető társakkal, akkor nem lesz képes tartani a fejlesztési és üzleti iramot a versenyben.

Vajon megéri ennyi kockázatokat vállalni a siker érdekében? Ennek eldöntéséhez csak annyit kell tenni, hogy átgondoljuk az ilyen kockázatvállalási hajlandósággal piacra lépő startupok sorát, mint például a Stripe, az Uber, vagy az Airbnb.

+1 A CSAPAT

Természetesen a KKV cégek is rendelkeznek egy csapattal, akik elindították a vállalkozást, és munkatársakkal, akik segítik céljai elérésében. Viszont a startup esetében befektetői szempontból is kiemelten vizsgáljuk a csapatot. Ahogy már írtam, az ötlet csupán 1%, és hiába egy kiemelkedő üzleti ötlet, ha a startup híján van egy jó csapatnak.

Vannak ugyan polihisztor-szindrómában szenvedő alapítók, akik azt hiszik, mindenhez is értenek, azonban minél hamarabb ismerik fel, hogy szükségük lesz más területekhez értő kompetens szakemberekre a sikerhez, annál kisebb az esélye, hogy földbe állnak a halál völgyének nevezett első másfél éves időszakban. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy bár szükséges az alapítók közötti kémia jelenléte, nem szerencsés családtaggal, vagy gyerekkori baráttal elindítani egy innovatív vállalkozást! Bár ez elsőre jó ötletnek tűnik, tapasztalatom szerint ahogy nő a stressz, úgy nő annak esélye is, hogy kenyértörésre kerül a sor, amire rámehet a családi béke vagy egy barátság is. Ennyit pedig nem biztos, hogy megér egy üzleti siker sem, hiszen egy cég megteremtheti az anyagi biztonságunkat (azon túl, hogy segít mások életén is), de nem fog mellénk ülni, és meghallgatni minket egy nehéz nap végén.

A nehézségek pedig jönni fognak, ami egyébként jó jel, hiszen, ahogy a mondás tartja: “If your life just got harder, that means you just leveled up!” 

A Hiventures Inkubációs Befektetési Programban az a célunk, hogy a fenti szempontokat figyelembe véve segíthessük a hazai ötletgazdákat álmuk megvalósításában, és közösen építsük a jövőt, mert “Ahová mi megyünk, ott nincs szükség utakra!” (Vissza a jövőbe). Remélem, hamarosan találkozunk!

Varga-Tarr Sándor
Inkubációs Befektetési Igazgató

 

INKUBÁCIÓS BEFEKTETÉSI PROGRAM