MI A KREATÍV IPAR?

Mi a közös egy luxus divatmárkában, egy technikai aláöltözetben, egy weboldal online felületében és egy gyerekbútorban? Az mindenképpen, hogy mindezen termékeknek van egy összefoglaló neve: kreatív ipar. Ez az iparág nemcsak azért különleges, mert látványos, és szinte mindenhol jelen van, hanem azért is, mert pénzt lehet vele keresni. Ez pedig nagyon fontos szempont egy kockázati tőkebefektetőnek.

Kreatívipar

Mi a kreatívipar? – teszi fel a kérdést a hozzánk fordulók egy része. Olykor még a média (amely egyébként maga is része), vagy éppen a szakma sem teljesen egységes a válaszban. A kreatív ipar mindenkinek más: mi elsősorban a divat és design oldalról közelítjük meg, de ettől akár szélesebben is értelmezhető.

Ahhoz, hogy meghatározzuk magunkat, induljunk ki az elméletből. Kreatív ipar „elődjeként” a kulturális ipar definícióját Theodor Adorno és Max Horkheimer használta először 1944-ben, tehát közel 80 éve fogalmazódott meg tudományos körökben, hogy önálló tényezőként tekintsenek rá. A kultúra és a kreativitás azóta is kéz a kézben jelennek meg számos tanulmányban, ám az elmúlt évtizedekben ez a páros kiegészült az innováció fogalmával.

2021-ben John Howkins The Creative Economy: How People Make Money From Ideas című könyvében az alábbiakban határozta meg az ide tartozó tevékenységeket: reklám, (belső)építészet, művészet, kézműves (kisszériás gyártás) iparágak, divat, film, zene, előadóművészet, írott anyagok, tudományos és technológiai kutatás-fejlesztés, szoftver, játékipar, TV és rádió, valamint videóiparág. Ugyanebben az évben Nagy-Britannia Kulturális, Média és Sportminisztériuma (UK Government Department for Culture, Media and Sport) olyan iparágak összességének határozta meg, amelyek „az egyéni képességeknek, kreativitásnak és tehetségnek alapjain jön létre, jövedelmet (vagyont) és munkahelyeket teremt hosszú távon és jelentős szellemi értéket hoz létre”. A hosszú táv itt tényleg éveket, akár évtizedeket is jelenthet: Marilyn Monroe és Elvis Presley szellemi hagyatéka ma is jó pénzt hoz az örökösöknek, de a 85 évesen meghalt, egykori modell Bettie Page halála utáni bevétele is millió dollárban mérhető.

A már említett brit szervezet 2015-ben kilenc kreatívipari szektort határozott meg:

  1. Reklám és marketing
  2. Építészet
  3. Kézműves termékek (Crafts)
  4. Termékdesign, tervezőgrafika, divat
  5. Mozi, televízió, videó, rádió és fényképészet
  6. Informatika, szoftverfejlesztés és számítástechnikai szolgáltatások
  7. Írott sajtótermékek / könyvek létrehozása (Publishing)
  8. Múzeumok, galériák és könyvtárak
  9. Zene-, és előadóművészet és vizuális művészet

A felsorolásból kimaradt néhány izgalmas iparág (pl. játékipar), de nehéz tökéletes felsorolást alkotni.

Mi a kreatív ipar a Hiventures számára?

A fentiek alapján tehát elég széles értelemzésben beszélhetünk kreatív iparról. A Hiventures Divat & Design Tőkealapja nevéből adódóan szűkebb fókusszal keresi a tőke befektetésre váró alapítókat. A divat része elsőre egyszerű: olyan, nemzetközi növekedésre képes márkákat keresünk, amelyek valami egyediséget hoznak be a szélsőségesen kompetitív piacra. Ez lehet teljesen kezdő márka is, és lehet olyan, ahol már több szezon értékesítését tudjuk elemezni.

A divatot persze lehet sokkal szélesebben is értelmezni: ha ide soroljuk például a hőmérsékletváltó szöveteket, a mesterséges intelligencia alapú ruhatervezést, a 3D modellezést és tervezést, a digitális stylist, valamint a gyártástechnológiák bevezetését, „okosruhák” elkészítését és adatgyűjtés textilen való megoldását, a 3D nyomtatott ruházatot, az alternatív és fenntartható ruhaanyagok létrehozását, a személyre szabást és testreszabást segítő szoftverek elkészítését, a VR/AR öltözők létrehozását – és ekkor már nemcsak a kifutók világa elevenedik meg előttünk, hanem igen komoly mérnöki és gyártási tevékenység a szoftverfejlesztéstől az eszköztervezésig.

A design szintén szerteágazó tevékenység a kockázati tőkealapnál is: a bútor, világítóeszköz, textiláru (nem ruházati), egyéb beton, gipsz, kő-, illetve cementtermék, porcelán- és kerámiatermék, üvegtermék, valamint egyéb designtermék tervezése és gyártása, a gyártási automatizálás, az adatgyűjtés, illetve működési technológiák, az integrált adat-alapú gyártási munkafolyamatok, innovatív CNC-gépek alkalmazása, az induktív, kábelmentes működési technológiák alkalmazása fér bele a Hiventures design értelmezésébe. Azaz az egyedi termékektől a gyártástechnológiáig sok minden, amivel olyan szellemi értéket lehet létrehozni, amely megtalálja a piacát.

Ami elengedhetetlen még: ne csak a termék legyen jó, hanem a csapat is. Erről egy későbbi blogposztban részletesebben is írunk.

A fenti iparágak széles kört ölelnek fel, de egy közös mindenképpen van bennük: egyedi szellemi innováción alapulnak. Reméljük az is közös lesz bennük, hogy a befektetések jelentős részénél mindez konkrét üzleti sikerre váltható az alapító és a befektető közös örömére.

A Divat & Design tőkealapról

Az 5 milliárd forint jegyzett tőkéjű Divat&Design Tőkealap kezelője a Magyar Fejlesztési Bank Csoporthoz tartozó Hiventures Zrt. Az Alap olyan induló vagy fiatal innovatív, nagy növekedési potenciállal rendelkező divat és design szektorba tartozó vállalkozások finanszírozását célozza, melyek a tőkefinanszírozás révén ötletek megvalósításával, prototípusok továbbfejlesztésével jelentősen innovatív terméket, szolgáltatást hozhatnak létre és amelyekben komoly lehetőségek vannak az innováció és a digitális transzformáció, valamint az export értékesítés növelésében a ruházati és divatcikkek gyártási területén. Az Alap szakmai partnere a Magyar Divat & Design Ügynökség.

Török József
Divat & Design Tőkealap vezetője

 

Tudj meg többet a tőkebefektetésről